2014-ig voltam polgármester, utána polgármesteri járadékon vagyok, 2019. február 2-ig. Utána leszek teljes jogon nyugdíjas.

A munkaviszonyomat 1976-ban kezdtem az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságon. Itt 1987-ig végigjártam a szamárlétrát munkavezetőtől, építésvezetőségen keresztül a szakaszmérnökség-vezető helyettesig.

1987. április 15-től lettem tanácselnök 1990. októberéig. Tanácselnökségem alatt megépítettük a Széchenyi István Középiskolai Kollégiumot és az Általános Iskola sportcsarnokát. Erre az időszakra datálódik a gépi-kapcsolású telefonközpont telepítése a városban. Mindezek mellet számos Önkormányzati utat és járdát felújítottunk és építettünk 12 db. tanácsi lakást.

A rendszerváltás után nagy fölénnyel megválasztottak polgármesterré, amely posztomat 2014. októberéig meg is őriztem. Ezt követően nem indultam a helyhatósági választásokon. Azzal a céllal lettem  polgármester, hogy Tokaj 1952-ben elveszített jogi státuszát visszaállítsam, illetve az akkor még inkább falura hasonlító Tokajból igazi várost kovácsoljak.

A város infrastruktúrája és intézményrendszere lepusztult volt a '90-es évek kezdetén. Ezért számos önkormányzati utat felújítottunk, Elkészült az elkerülő út, amely lehetővé tette, hogy a Rákóczi és Bethlen Gábor utakon sétáló utcát alakítsunk ki. Felújítottuk európai színvonalon a Dózsa György, Bethlen Gábor, Rákóczi, Mosolygó, Vasvári Pál, Serház, Bajcsy-Zsilinszky, Ady, Tarcali, Ladányi utakat, korszerű közvilágítást építettünk ki a városban. Bevezettük az egész városra kiterjedő földgáz szolgáltatást, később Tokaj gesztorságával megépítettük tizenegy településen, köztük Tokajban is a szennyvíz-csatornaellátást.

Megépítettül az óvárosban és a kertvárosban egyaránt a zártszelvényű csapadékvíz elvezető rendszert. A cigánygödört feltöltöttük és begyepesítettük, vízrendezését megoldottuk.

A tisztító művet Tokajban építettük meg.

Az intézményrendszer rekonstrukciója keretében, megépítettük a Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolát, bővítettük és felújítottuk Városházát, a Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési Oktatási és Intézményt és Művészeti Alapiskolát.  Ugyancsak ez mondható el a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskoláról is. Összevontuk a város két óvodáját és a kertvárosban egy új nagy óvodakomplexumot hoztunk létre.

Létrehoztuk a Pedagógiai Szakszolgálatot. A közművelődés területén új helyre helyeztük át a Városi Könyvtárat teljesen felújítva. Felújítottuk a Megyei Önkormányzattal közösen a Múzeumot.

Megszereztük a Zsinagóga romjait és az azt körülövező területet, a jogtalanul használt tanácsi házakkal. EU-s pénzből, a romos Zsinagógából, Kulturális és Konferencia Központot építettünk fel. Mellette, szintén EU-s forrásból, felépítettük a Paulay Ede Színházat, s ha már itt tartunk, akkor még az én polgármesterségem alatt kezdtük el a Világörökségi Bormúzeum építését.

A kulturális szférához tartozik, hogy felépítettük uniós forrásból a Fesztiválkatlant.

Megszereztük ingyen a Görög Katolikus egyháztól az ortodox templomot, amelyben képcsarnokot szerettem volna berendezni. Uniós pénzből megvalósítható lett volna.

Nagy gondot fordítottunk a szociális feladatok ellátására, a gyámhivatal mellett létrehoztuk a Szociális és Családsegítő központot, amelynek a hatáskörét több településre is kiterjesztettük.

A város központjából kiköltöztettük az Időskorúak Otthonát a Bodrogkeresztúri úton épült új korszerű épületbe.

Létrehoztuk az egészségügyi felnőtt alapellátás  mellett, a gyermek körzetet, az Országos Egészségügyi Pénztárral viaskodva szakorvosi óraszámokat harcoltunk ki a város számára, amely azzal végződött, hogy megépíthettük 17 szakmával a Dombi Sámuel Egészségfejlesztő Központot, amely tizenöt település járó beteg ellátását végzi, de jelentős a körzeten kívülről érkező betegek száma. A szakrendelő mellett működik az Egészségfejlesztő Iroda is, amely az egészséges életmód módozatait propagálja a körzetéhez tartozó településen.

Létrehoztuk az Anya és Csecsemő központot is.

A városi intézményrendszert is fejlesztettük, hogy minél jobban megfeleljünk a körzetközponti szerepnek, mert körzetet Tokaj nem kapott a várossá nyilvánításakor. Idehoztuk a rendőrséget, az OTP Bankot, a Megyei Munkaügyi Központ Körzeti Kirendeltségét, a Körzeti Mentőállomást, A TIGÁZ, az ÉMÁSZ. ügyfél-szolgálatait, a Katasztrófavédelem térségi referensét, stb.

Hosszas küzdelem után, elértük azt, hogy Tokaj Statisztikai Körzetközpont legyen, amelyhez kellett a tag önkormányzatok beleegyezése is. Ekkor alakult meg a városban a okmányhivatal, amely a város és a környéke közigazgatási feladatait látta el. A kormány elhatározta, hogy bevezeti a kétszintű közigazgatást. A városok között ádáz harc folyt a járási szerepkör ellátására. Tokaj körül imbolygott a léc, mert viszonylag kis körzettel rendelkezett. Fel kellett vennem a harcot azért, hogy Tokaj város önálló járási központi szerepkört kapjon. Ez nagy nehézségek árán sikerült is mert Tiszaladány, Tiszatardos, Csobaj, Taktabáj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong, Erdőbénye képviselő testületei úgy döntöttek a polgármestereikkel az élen, hogy a Tokaji Járáshoz akarnak tartozni.Felépült a volt Művelődési Ház helyén a Járási Hivatal és a Kormányablak.

A ciklusom idején felépítettük a Tokaj-hegyaljai Borok Házát, ahol a Borvidéki Hegyközségi Tanácsnak van a székhelye, De itt üzemel a Tokaji Borvidék Területfejlesztési Tanácsa is.

Szintén felépült a Tourinform Iroda, amely mindezek mellett ellátja a Tokaj-Hegyalja, Hernád-völgye Idegenforgalmi Desztinációs Központ szerepét is.

Megépült a 900 millió Forintból a Kelepszálló, amely 2012 nyarától fogadja vendégeit!

A munkásságom alatt több szobrot állítottunk: II. Világháborús emlékmű, Bachus szobor, II. Rákóczi Ferenc szobra, gróf Széchenyi István szobor, Szent István király szobra, Kiss Albert szobor, Nepomuki Szent János szobor másolat, Szőlőtaposó kislány szobra, számtalan bronz dombormű, Irodalmi Emlékpark domborművei.

1990-től, mióta önálló költségvetésünk volt rendszeresen támogattuk a civil szervezeteket.

Munkásságom alatt a testületeken kívül, nagy hatással volt rám a döntések meghozatalában, Cseh Zoltán alpolgármester és Bodonyi Csaba főépítész urak.

Minden zsigeremmel azon voltam, hogy az elmaradott Tokajból patinás kisvárost alkossak és a járási szerepkörrel bearanyozzam a település címerét.